A var�zsl�s t�pusai

Az �skorban �gy gondolt�k, l�tezik valamilyen term�szetfeletti er�, amely a vil�got ir�ny�tja. Ez az er� l�thatatlan, mindenhol �rezhet�. Ilyen a mana is, melyr�l tanultunk, ez a mal�jok elnevez�se. Az irok�zek Orend�nak, az ausztr�l bennsz�l�ttek Kuranit�nak h�vj�k.

A totemizmus �llattiszteletet jelent. Egyes n�pek k�l�nf�le �llatokat �s�knek tekintett�k. (a sz� rokont jelent) Az �llatok tisztelet�re k�l�nf�le szertart�sokat rendeztek. Az �llatot tilos volt vad�szni, meg�lni. Az indi�nokn�l volt ez f�leg elterjedt. A szertart�sokon gyakran �llatb�rbe �lt�zve „felvett�k az �llat alakj�t”, ez lett az anim�gia alapja.

A fetisizmus jelent�se t�rgytisztelet. Az ilyen t�rgyak a mai amulettek el�dei.

A vad�szathoz hasonl�an a n�v�nytermeszt�sre is ir�nyult var�zsl�s. Az ilyen szertart�sok a mai m�jusfa�ll�t�shoz hasonl�ak lehettek.

A t�z�n k�v�l m�s term�szeti er�k is a var�zsl�s eszk�zei voltak. Az es�var�zsl�s f�leg �nnepeken volt jelent�s, v�zzel vagy v�rrel jelk�pezt�k az es�t.

Az embervar�zsl�sok a mai ront�sok, �tkok el�dei voltak. A m�r tanult k�pvar�zsl�s m�dszer�t is alkalmazt�k, de azt is hat�sosnak tartott�k, ha egy t�rt emelnek fel az �ldozat lakhelye ir�ny�ba. Ez nem mindig volt val�ban hat�sos, de mindenki nagyon hitt benne, ez�rt gyakran emiatt t�nyleg meghaltak, akiket meg�tkoztak.

�rdekes m�dszer az anal�g var�zsl�s. A n�vb�l ered�en hasonl�s�gon alapszik. P�ld�ul a lappok nem k�tnek a ruh�jukra csom�t, nehogy a gonosz d�monok �sszecsom�zz�k a beleiket. Egy arab szok�s szerint a b�n�s�ket is ilyen m�dszerrel fogj�k el. K�rben le�lnek, k�z�pre a var�zsl�, aki egy sz�get ver a f�ldbe. Ezut�n mindenki fel�ll, kiv�ve a b�n�s, mert azt hiszi, hogy a var�zsl� �ket is odasz�gezte a f�ldh�z.

A k�s�rtetek is l�teztek m�r az �skorban, de akkor is kevesen v�lasztottak ilyen �letet. Az �skori emberek azonban f�ltek a szellemek visszat�r�s�t�l, �s igyekeztek biztos�tani neki a t�lvil�gi �letet.

H�zi feladat: A felsorolt m�dszerek k�z�l melyikre tudtok mai p�ld�t?

c�m: mesmes@vipmail.hu