Egyiptomi m�gia

Egyiptomban is a vall�s r�sze volt a m�gia. A totemizmusb�l alakultak ki az �llat alak� istenek. Ilyen volt Anubisz,  a sak�listen, Thot, a b�lcsess�g istene, akit �biszk�nt (mad�rfajta) �br�zoltak, �s a sas alak� H�rusz. A H�rusz szeme hieroglifajel az �r�k �letet jelk�pezte, szemmel ver�s elleni v�dekez�sre haszn�lt�k. B�sztet istenn� macska alakban jelent meg, a zene istenn�je volt.  Hnum pedig kosfej� isten volt.  Ez is az anim�gia alapj�t jelenti, k�s�bb a m�gusok m�r maguk is �llatalakot akartak �lteni. Az �llatok tisztelet�nek egy�bk�nt is nagy szerepe volt, a macska p�ld�ul szent �llatnak sz�m�tott.

A f�ra�knak k�l�nleges hatalmuk volt, sokszor var�zser�vel is rendelkeztek. Ebben a korban is voltak k�l�n m�gusok, akik leggyakrabban papok voltak. A f�ra�k s�rjaira �ltal�ban v�d��tkokat tettek, melyek t�vol tartott�k a s�rrabl�kat. A legt�bb �tok hal�llal fenyegetett, de nem mind volt val�di. Val�di �tkot csak k�t s�rban tal�ltak a kutat�k. Tutanhamon f�ra� s�rj�n is volt a legenda szerint ilyen �tok. A s�r felfedez�i ezt figyelmen k�v�l hagyt�k, s nemsok�ra t�bben is meghaltak k�z�l�k. Az �tok azonban k�s�bb elt�nt.

Az egyiptomiak �r�sa egyfajta r�na�r�snak sz�m�tott, var�zslatos er�vel ruh�zta fel azokat a helyeket, ahov� sz�veget v�stek a hieroglif�kkal. Ezek kezdetben kis k�pek voltak, melyek t�rgyakat, �l�l�nyeket jelk�peztek. A var�zsig�ket is ilyen m�don �rt�k.

A m�gia�gak k�z�l az asztron�mi�ban is sok ismerettel rendelkeztek. Tanulm�nyozt�k a bolyg�kat, csillagokat, napt�rat is k�sz�tettek. Az egyik legismertebb csillag a Sz�riusz (Nagy kutya) volt.