Baziliszkusz

M�s n�ven a k�gy�k kir�lya.

MM oszt�ly: XXXXX

A forr�sok szerint az els� baziliszkusz kiteny�szt�je Hitv�ny Herp�n volt. A p�rszasz�j� g�r�g feketem�gus hosszas k�s�rletez�s ut�n jutott arra a felfedez�sre, hogy a ty�ktoj�sb�l, ha varangy kotlik rajta, hatalmasra megn�v�, minden m�s h�ll�n�l vesz�lyesebb k�gy� kel ki.

A baziliszkusz teste f�nyl� z�ld, hossza a 15 m�tert is el�rheti. A h�m p�ld�nyok skarl�tv�r�s fejtollaikr�l ismerhet�k fel. A baziliszkusz m�regfog�val is �lni tud, de legvesz�lyesebb fegyvere hatalmas, s�rga szeme, aki belen�z, azonnal meghal.

Ha elegend� mennyis�g� t�pl�l�khoz jut (eml�s�ket �s madarakat eszik, de a legt�bb h�ll�fajt is elfogyasztja), a k�gy�k kir�lya jelent�s kort �rhet meg. Hitv�ny Herp�n baziliszkusza �ll�t�lag k�zel 900 �vig �lt.

B�r a baziliszkuszk�lt�st a k�z�pkor �ta t�rv�ny tiltja, t�ny, hogy e tev�kenys�g igen k�nnyen eltitkolhat�: el�g kivenni a toj�st a varangy al�l, mikor megjelennek a Var�zsl�nyfel�gyeleti F�oszt�ly ellen�rei. Mivel azonban a baziliszkusznak csak p�rszasz�j� tud parancsolni, a feketem�gusok t�bbs�ge �pp�gy tart a besti�t�l, mint b�rki m�s. Bizony�ra ennek tudhat� be, hogy legal�bb 400 �ve senki nem tal�lkozott baziliszkusszal Nagy-Britanni�banJ